Egyes influenszer szereplőknek és még magasabb polcon ülőknek rövid az emlékezetük a más országok politikai életébe való orosz kiberbeavatkozások tekintetében, vagy érdekből és számításból szándékosan rövidítik azt ők maguk…
Nos, az alábbiakban olyan eseteket sorolok fel, amelyekben hivatalos állami jelentések, parlamenti vizsgálatok vagy bírósági eljárások orosz állami szereplők (elsősorban a GRU) beavatkozását megállapították, illetve annak nagy valószínűséget tulajdonítottak.
-
USA – 2016-os elnökválasztás
Az amerikai hírszerző közösség (CIA, NSA, FBI, DNI) egységes értékelése és a Mueller-vizsgálat megállapításai szerint Oroszország (a GRU és az Internet Research Agency révén) széles körű és összehangolt online befolyásolási műveletet folytatott. A műveletek célja nem kizárólag Donald Trump támogatása volt, hanem Hillary Clinton hitelességének aláásása, a választási folyamatba vetett bizalom gyengítése, valamint az amerikai társadalom politikai megosztottságának fokozása. Az alkalmazott eszközök között szerepeltek közösségi médiás manipulációk, célzott dezinformációs kampányok, valamint a Demokrata Párt és a kampányhoz köthető szervezetek e-mailjeinek feltörése és kiszivárogtatása. Trump a beavatkozás megítélésében következetlenül nyilatkozott, több alkalommal relativizálta vagy mentegette Oroszország és Putyin szerepét. (Forrás: Mueller-jelentés (2019), Szenátus Intelligence Committee jelentés (2020) )
A 2020-as és a 2024-es választások esetében is dokumentáltak orosz befolyásolási kísérleteket, ezek azonban nem technikai értelemben vett választási infrastruktúra-hackeléshez, hanem influenszer-alapú, dezinformációs és narratívaformáló kampányokhoz kötődtek. A nyilvános értékelések szerint a 2024-es információs műveletek volumenükben és intenzitásukban minden korábbinál kiterjedtebbek voltak, még ha technikai értelemben nem is érintették közvetlenül a szavazatszámlálást.
-
Franciaország – 2017-es elnökválasztás (MacronLeaks)
A Macron-kampány elleni hackertámadás mögött több kiberbiztonsági elemzés szerint a GRU-hoz köthető Fancy Bear / APT28 csoport állt. A támadás során nagy mennyiségű belső kampányanyag került nyilvánosságra közvetlenül a választások előtt. A francia kiberbiztonsági ügynökség (ANSSI) kezdetben nem nevezett meg hivatalosan konkrét állami szereplőt, ugyanakkor a támadás technikai jellemzői, az alkalmazott módszerek és infrastruktúra megegyeztek korábbi, a GRU-hoz köthető műveletek mintázataival. A nemzetközi kiberbiztonsági cégek elemzései (Trend Micro, FireEye) szintén állami szintű, orosz hátterű műveletként értékelték az akciót. Forrás: Trend Micro, FireEye kiberbiztonsági elemzések
-
Németország – Bundestag-hack (2015)
A parlament informatikai rendszerét 2015-ben ért nagyszabású kibertámadást a német szövetségi ügyészség hivatalosan az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) kötötte. 2020-ban a német hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Dmitrij Badin GRU-tiszt ellen, akit az APT28 műveleteivel és a Bundestag-hack lebonyolításával hoztak összefüggésbe. Ez az ügy az egyik legmarkánsabb példája annak, amikor egy európai állam jogi eljárás keretében nevezett meg konkrét orosz katonai hírszerző szereplőt egy parlament elleni kibertámadás kapcsán. Forrás: Német szövetségi ügyészség (2020)
-
Észtország – 2007-es kibertámadások
2007 áprilisában és májusában Észtország kormányzati, banki és médiarendszereit érő, összehangolt DDoS-támadássorozat bénította meg az ország digitális infrastruktúráját. Az észt kormány politikai kontextus alapján Oroszországhoz kötötte a támadásokat, amelyek egy, a szovjet emlékmű áthelyezését övező konfliktushoz kapcsolódtak. Bár közvetlen, jogilag kétséget kizáró bizonyíték az állami irányításra nem állt rendelkezésre, a támadások orosz IP-tartományokból indultak, és szervezett jellegük miatt állami hátteret valószínűsítettek. Az eset mérföldkőnek számít a NATO kiberbiztonsági gondolkodásában, és közvetlenül hozzájárult a kollektív kibervédelem doktrínájának kialakításához. Forrás: Észt kormány, NATO kiberbiztonsági elemzések
Nem teljesen bizonyított, de gyanított eset: UK – Brexit-kampány (2016): A brit parlament Digital, Culture, Media and Sport Committee jelentése, valamint az Intelligence and Security Committee 2020-as beszámolója szerint orosz dezinformációs és botkampányok valószínűsíthetők a Brexit körüli online diskurzusban. Forrás: UK Parliament Digital, Culture, Media and Sport Committee (2019), Intelligence and Security Committee (2020)
A kiberbiztonsági szakértők szerint a külföldi beavatkozási kísérletek a jövőben is várhatók. Melyik ország lesz vajon a soros?